Meggyőzés megbántás nélkül

Az ok ami miatt az üzeneted nem éri el célját, illetve nem kerül meghallgatásra, legtöbbször az, hogy te-üzeneteket fogalmazol meg. Hogy mit is jelent ez? Amikor elmondod amit szeretnél, az valahogy így hangzik: „Sosem hallgatsz meg”, „Mindig a telefonod nyomkodod, mikor velem vagy”, stb… Ezeket gyakran hiába mondod higgadtan, a másik támadásnak veszi, és védekezni kezd, vagy visszatámad.

Az eredményesség érdekében néhány előkészület is szükséges:

· Ha komoly problémáról van szó, csak akkor hozd fel, ha van rá elég idő, hogy átbeszéljétek, illetve rendelkezésetekre áll egy nyugodt környezet.

· Hagyd, hogy a másik fél is elmondja a saját szemszögét, ne szakítsd félbe.

· Éreztesd azt, hogy figyelsz rá; tartsd a szemkontaktust, bólogass, esetleg hümmögj, vagy mondd, hogy értem. A legeffektívebb, ha elismétled amit mondott, kicsit átfogalmazva.

· Ha valamit nem értesz kérdezz vissza.

· Ne disszociálj: Ne azt mondd, hogy az emberek általában mit szoktak csinálni (pl.: az emberek szeretnek túlozni) hanem magatokról (Hajlamos vagy/vagyok túlozni).

· Hangsúlyozd ki azokat a részeket amikben egyetértetek, és emeld ki, hogy rendben van, ha valamiben eltérően vélekedtek.

· Ha úgy érzed, hogy túl ideges vagy és nem tudsz tovább higgadtan beszélni, kérj időt.

A legfontosabb azonban a közlésmód, 4 fő kommunikációs stílust különböztethetünk meg:

o Agresszív: Ha a saját akaratod kifejezed, a partneredét azonban nem tiszteled. (pl.: Ne nyomkodd már azt a telefont.)

o Passzív-agresszív: A saját akaratod nem mondod ki, és a másik véleményét sem tiszteled. (pl.: Mindig a telefonod szoktad nyomkodni.)

o Passzív-szubmisszív: A saját akaratod nem tartod szem előtt, így engedsz a másiknak. (pl.: Nyugodtan telefonozz)

o Asszertív: A saját akaratod is elmondod, és a partneredét is tiszteled. (pl.: Nekem rosszul esik, hogy csak keveset találkozunk, de ilyenkor sem rám figyelsz. Kérlek, ha nem fontos amit csinálsz, majd akkor telefonozz, ha már hazamentél.)

Az asszertív kommunikáció 4 elemből áll:

1. Én-üzenet: „Engem zavar, hogy…” Nekem rossz érzés, hogy…” (a lényeg, hogy én)

2. Ok: A viselkedés, ami zavar

3. Okozat: A következmény/ érzés amihez ez vezet

4. Megoldási javaslat: „Kérlek/légy szíves ” + amit szeretnél

Természetesen az asszertivitás nem minden helyzetben a legelőnyösebb, hiszen van olyan szituáció, ami megköveteli, hogy agresszíven védjük a saját nézőpontunk, és olyan is ahol jobb ha engedünk. Abba, hogy te mit érzel viszont nehezebb belekötni (bár ha valakinek ez a célja, nem lehetetlen), a nagyobb érzelmi bevonódás miatt a másik jobban megérti miért baj ez, és a visszatámadás lehetőségét is csökkenti az asszertivitás. Illetve sokat segíthet, ha kifejezzük az együttérzésünket a másikkal. (pl.: Tudom, hogy nem az a célod, hogy azt érezzem, hogy nem törődsz velem.)

Ha elsajátítod az asszertív kommunikációt, azzal megoldhatod, ha nem tudod, hogyan beszéljetek mondj el valamit, ami zavar, úgy hogy ne bántsd meg, és megelőzheted, hogy csak eredménytelen veszekedés a vége.